Szia !!
Körmenden két MINI-t lehet látni elég gyakran - előfordulhat, hogy több is van, de én ezekkel szoktam találkozni - egy fekete, színű, pepita kockás ajtókkal, és egy piros Cooper. Az utóbbi gazdájának az apukájával a nyáron a körmendi LIDL parkolóban beszéltem, egyébként nádaljai származású, pár évvel idősebb tőlem - a leányáé - nem tartom valószínűnek, hogy kölcsön adnák. Sőt, biztos vagyok bent. A másikat a Kölcsey iskolánál szoktam látni, de sosem beszéltem vele.
Hogy Hondásnak lenni milyen, nem tudom, biztos jó, én csak Minikről, Minis fílingról tudnék beszélni Neked, ha érdekel, majd gyere el, személyesen megteszem. Pár mondatban csak annyit, ha Minid van akkor egy autótörténelmi legendába ülhetsz, amikor kedved tartja, egy olyan kis járgányba, amelyik 1963-1968 között az egész világ akkori csúcsmodelljeit hülyére verte, a Monte Carlo ralin estek-keltek a legkomolyabb gyártók, legkomolyabb modelljei, - Minis oldalon hadd nem írjam le részletesen milyen gépekről is van szó - ha Minid van, akkor mosolyt csalsz az emberek arcára, bármerre is mész. Hercsel Máté klubtársunk korábban, nagyon jól összefoglalta, leírta, a Minizés "eszenciájával" kapcsolatos gondolatait, érzéseit, most ide másolom Neked, ajánlom szíves figyelmedbe a sorokat : " Ha még hezitálsz a régi és új Mini között, elsősorban el kell döntened, mit is szeretnél. A két autó között ég és föld a különbség. Egyedül a nevük azonos, illetve nyomokban a formai világuk. Egy új MINIben nem kapod meg azt az élményt, amit egy régiben és fordítva. Én tősgyökeres régi Minisnek érzem magam, de nem buzdítok túl erősen senkit, hogy régi Minit vegyen. Ezt az autót szerelemből veszi meg az ember magának, és nem azért, mert praktikus, olcsó, vagy egyéb. Több lemondással jár egy ilyen autó fenntartása. Például a végsebessége nem nagy, az autó nem kényelmes, sokat kell foglalkozni vele. Nehezen lehet beszállni hátra. A csomagtartó mai szemmel nézve, még városban is kicsi. Hangos, zörög, és a méretéhez képest sokat eszik (természetesen egy mai modern autóhoz viszonyítva! ne feledjük el, hogy a Mini tervei 50 évvel ezelőtt készültek!) Én egy 1993-as Rover Minit vezetek, 1.3-as injektoros motorral. Majdnem napi rendszerességgel használom, havonta 1000 kilómétert megyek. Egy ilyen ``fiatal`` (Minik között) autónál is szinte folyamatos a szervízbe járás. Bármilyen jól is össze van rakva egy ilyen gép, állandóak a kisebb-nagyobb meghibásodások. Gyerekbetegségek, amiken egy minis mosolyog, és türelmesen szán rá pár percet, hogy megoldja a problémát. Volt olya, hogy hetente konzultáltam a szerelőmmel, hogy mi is legyen az autóval, mit cseréjünk, stb. Viszont az utóbbi fél évben egy csavart sem kellett rajta meghúzni, nagyon jól megy, most semmi baja. Üzembizos, eddig csak kétszer hagyott ott, egyszer tankolnom kellett... Azért írom ezeket meg Neked, hogy ne vegyél zsákba macskát és később ne add el keseregve a Kocsid. Még vagy száz indokot tudnék mondani, hogy miért nem éri meg Minit venni... Ne érts félre, imádom az autómat, sőt, egyre jobban tetszik. Semmi esetre sem cserélném le! Aki Minit vesz, ezeket elfogadja. Egyébként rengetegen használják napi rendszerességgel az autót, főleg városban, jól működik. Kicsi - fürge - erős forgalomban is könnyű vele az előre jutás. A parkolás álom a többi autóhoz képest. Vezetni csoda. Fekszik az úton, támaszt a kanyarban. A kátyúkat nem szereti, de ezeket egy ilyen autóval könyebb elkerülni. Stílus, szenvedély, hóbort, egy ilyen autó. Mindenki szeretne egy ilyet. Legalábbis ezt mondják. De ők csak hangok! Csak dumálnak róla... Akik Miniznek, kemények, mert bevállalják, hogy életben tarsanak egy legendát, az autó ipar fejlődésének egy mérdföldkövét. Egy autót, ami gyökerestül megváltoztatta az auók történelmét. Olyanok Miniznek, akik ki akarnak tűnni a sok vacak, műanyag, szürke, egyforma tömegautó közül az utcán. És a legkeményebb Minisek naponta használják a kocsijukat. Ez az autó igazi Unikum az utakon. Az emberek imádják. Megnézik. Mindenki benéz az autóba. Gratulálnak hozzá. Intenek a lámpánál. Elismerően tekintenek az autóra. Nincs klíma, nincs szervokormány, nincs légzsák, nincs központi zár. De szerintünk, Minisek szerint ezek nem szükséges felszerelések egy autóban. Ezek olyanok, hogy ha hozzá szoksz, hiányzik. De nincs jobb érzés, mint letekerni az ablakot, hallgatni a motort (mert ebben az autóban lehet hallani, nem úgy, mint a maiakban), föltenni egy napszemüveget és szép lassan krúzingolni a sok gagyi tömegautó között a városban. Éjszaka is megállja a helyét Pest utcáin. Lehet vele versenyezni a lámpánál a tuningos suhancokkal, és meg lehet őket fogni egy minivel! Lehet vele ügyeskedni reggel a csúcsforgalomban, és lehet vele utazni városon kívül a hétvégére. A hely szűkösségéről annyit, hogy az ember akkora helyre pakol be, amekkora van neki. Olyan még nem volt, hogy nem fértünk volna be. Pedig ,már költözködtek egy páran Minivel. Megyünk külföldre, vidékre, stb. és minden befért. Én már pakoltam be komplett Biedermayar trümókat a hátsóülésre. A Mini egy érzés, egy életfölfogás, kicsit életstílus. Ha minizel, rendben van, hogy van szerszám az autóban, van tréleres a telefonodban elmentve és haverod a szerelő. Kell vele foglalkozni, de e legtöbb dolog hozzá filléres. Főleg a mai autókhoz viszonyítva, vagy éppen egy luxus kategóriába tartozó BMW MINI-hez képest. Komplett tuning kipufogó rendszer €100, hátsó kézifékbowden €10, gumik 4000-8000-Forintig. Ezeket nem úszod meg ennyiből egy új kocsin. A Mini szerelők, ugyan úgy őrült minisek, szerelemből csinálják. Olcsón dolgoznak, és értenek hozzá. A biztosítási díj 23.040 Forint egy évre. Az adó nekem olyan 8000.- évente (ha jól emlékszem). Egy új autóhoz képest filléres tétel minden. Nem is kapod azt, amit egy új autóban megkapsz: pl csönd. De nekem nem kell csönd, szeretem hallani a motort. Minden sebességnek más hangja van. Lehet hallani a fogaskereket, ahogy rezegnek egy egy váltásnál. De én szeretem. Ilyen út érzést semmilyen másik autóban nemkapsz. Nagyon finom jószág. Teljesen máshogy megy egy hosszabb autópálya után. Bemelegszik, össze áll. Igazi élmény. Nem beszélva a sok történetről, amit egy ilyen autó kínál. A régi Minis társadalom nagyon rendes. Mindenki segít. Alkatrésszel, jó szóval, amivel csak tud. Közvetlenek, már első alkalommal is. Van itt negyvenes üzletember, huszonéves diák, családos anyuka, még nagymama is, aki Minis találkozókra jár, és megvannak együtt. Jól érzik magukat. Hétköznapi embereknek általában nincs ilyen szép autója. Mindenki egy kicsit flúgos, egy kicsit őrült. De mindenképp érdekes. A sztorik a legjobbak. Kivel mi történt Minivel, Miniben, Mini mellett, Mini kapcsán. A kitiltásról meg annyit, hogy egy igazi Minis nem retten egy ilyen szél fújta hír miatt. Sokat beszélnek, aztán nem lesz semmi. De ha próbálnak ilyen szabályt csinálni, akkor is lesz valahogy. Meg fogjuk találni a megoldást. Szóval a Minit szeretni kell. Semmi más nem nyújt ilyen érzést. Büszke vagyok rá, hogy életben tartok egy különleges autót. Neked alsősorban azt kell eldöntened, tényleg szeretnél-e egy Minit, vagy csak az ötlete tetszik mint a legtöbb embernek, hogy legyen egy Minid. 1.300.000.- ből nagyon nagyon rendben lévő minit lehet venni, és arra is marad pénzed, hogy későb ha esetleg valami becsúszik, legyen pénz finanszírozni. Vannak úgy néha új MINIvel, hogy megveszik hitelre, aztnán, mikor a szervízbe kerül az autó kiderül, hogy nincs pénz a javításra, mert az alkatrész luxus autóhoz kell, és nem két fillér. . . . "
|