ENGLISH
Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Ál-Ferenc nap - 2007.05.15.

Kissé borongós időben, és persze „fővárosi szokás szerint” jócskán megkésve értünk Karcagra, hogy tisztelegjünk az évtizedes – ám korábban évekig szüneteltetett – Ál-Ferenc-napi hagyomány előtt. (Mielőtt bárki klubalapító tiszteletbeli elnökünk körül settenkedő személyi kultuszra gyanakodna, ki kell ábrándítanom: a jeles napon nem Ferit ünnepeljük, hanem a Mini Club kezdeteire emlékezünk e találkozó évenkénti megtartásával.) Már tucatnyi ’A’ szériás motorral szerelt járgány – többségében természetesen gömbölyded Minike – pózolt a sétálóutcában mire befutottunk, és külön öröm, hogy még utánunk is újabb „trüttyögők” érkeztek.

Rövid köszöntő, az elmaradhatatlan díjátadás (legmesszebbről Horváth Laciék érkeztek, a fedélzeten új barátnőmmel, Lilikével) és egy kisebb záport követően elfoglaltuk szállásunkat a szomszédos Kisújszálláson (ezúton mondunk köszönetet a helyi vadásztársaságnak a kitűnő szállásért), ahol már óriási kondérban várt ránk a valódi karcagi módra rittyentett ``bürgeperkelt``. A látványról csak annyit, hogy megrögzött húskerülő utastársaim is hamar beneveztek egy-egy komolyabb adagra…

Mozdulni se volt kedvünk délutánra, de hát nem heverészni jöttünk, úgyhogy a Minibe pattant társaság már tűző nyári napsütésben robogott Kenderesre, hogy kötelezően ajánlott kultúrprogram keretében megtekintse vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzó kastélyát, valamikori birtokát és a család kriptáját. Köröttünk megelevenedett a történelem, még a korszak iránt kevésbé fogékonyakat is magával ragadta igen felkészült kenderesi idegenvezetőnk lelkesítő előadása. A kastély – amelyben ma egyébként kollégium, szakiskola, a környékén pedig komoly mintagazdaság kap helyet – népszerűségéről csak annyit, hogy éppen egy esküvőt, meg egy aranylakodalmat zavartunk meg látogatásunkkal…

Hazafelé még megálltunk egy csudálatos fagylaltra, de az igazi nyalánkságot mégis csak azok az epés megjegyzések jelentették, amiben Kokó barátunkat részesíthettük jobb hátuljára letérdelt Minikéjét kajánul körülállva… Fel a fejjel Kokó!!! Egy kanna benzin mindent megold! Az esti sörözés igen rövidre sikerült, mert a társaságot hamar elfárasztotta néhány tányér repeta a kitűnő birkából. Oda se neki, másnap reggelire aztán olyan szalonnás rántottát kaptunk, hogy míg élek emlegetem!

Sajnos hamar eljött a búcsú ideje, de már csak egy év, és megint megyünk! A találkozó megszervezéséért köszönetet mondunk a kiváló karcag-kisújszállási kommandó tagjainak: Kiss Gyuláné Zsókának és teljes családjának, Fodor Hajninak, Szilágyi Jancsinak, Kovács Kokónak és Iluskának, valamint Király „Innocenti Mini Cooper Export MCH-001 Karcag” Ferinek.

Nézd meg a képeket a Galériában, itt, és Hajninál!

Belépés


Név:


Jelszó:


Regisztráció

Szavazás

Milyen kütyün keresztül olvasod a honlapunkat?




szavazás állása és régi szavazások