Alapszabály

Mini Club Hungary

A Mini Club Hungary ALAPSZABÁLYA /módosításokkal egységes szerkezetben/

I.
Általános rendelkezések

  1. Az egyesület neve: Mini Club Hungary
  2. Az egyesület székhelye: 2012 Dunakeszi Esze Tamás u. 28.
  3. Az egyesület postacíme: 2012 Dunakeszi Esze Tamás u. 28.
  4. Az egyesület elektronikus levélcíme: info@miniclub.hu
  5. Az egyesület működési területe: Magyarország
 
  1. A Mini Club Hungary a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V.tv. (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló szóló 2011.évi CLXXXI.törvény (Cnytv.) alapján működő egyesület, amelyet az elnökség jogosult képviselni. A Mini Club Hungary nevének, valamint az egyesület logójának bármilyen célra történő felhasználása csak az elnökség előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
  2. A Mini Club Hungary a klasszikus Mini autómárka magyarországi tulajdonosainak és kedvelőinek egyesülete – tekintet nélkül a jármű korára, típusára, gyártmányára és egyéb jellemzőire.

    II.

    Az egyesület céljai, feladatai

A Mini Club Hungary (a továbbiakban: Egyesület) önálló, nyitott, demokratikus formában működő egyesület, amely tevékenységét mindenkor a hatályos jogszabályoknak, valamint alapszabályának megfelelően fejti ki.

  1. Az Egyesület és tagsága tevékenységével ápolja és terjeszti a Mini autómárka honi és nemzetközi hagyományait.
  2. Az Egyesület a Mini-tulajdonosok érdekképviseleti szerve. E minőségében rendszeres kapcsolatot tart különösen a külföldi márkaklubokkal, hazai veteránautós szervezetekkel, más hazai márkaklubokkal, a biztosítótársaságokkal és alkatrész- forgalmazó társaságokkal.
  3. Az Egyesület segíti a rendes, valamint különleges jogállású tagok közötti kapcsolatok létrejöttét és fejlődését. Feladatainak megvalósítása, valamint érdekei érvényesítése céljából gondoskodik a rendszeres klubélet kialakításáról. 

    Céljai elérése céljából az Egyesület:

    Az Egyesület információszolgáltatással, szakmai tanácsadással, vásárlási és szolgáltatási kedvezmények megszervezésével segíti a tagság személyi tulajdonában levő személygépkocsik karbantartását, ápolását.

Az Egyesület minden évben március 31-ig évadnyitó, december 15-ig évadzáró találkozót tart. Az Egyesület minden év nyarán nemzetközi találkozót szervez.

Az Egyesület – lehetőségei szerint – támogatja és szorgalmazza rendezvényszervezési tevékenységét, de a rendezvényt megelőzően
hónappal az elnökség egy kijelölt tagját értesíteni kell. Az Egyesület támogat minden kirándulást, klubnapot, találkozót, amelynek fő célja a Mini-mánia ápolása, a klubtagság integrálása, a rendszeres klubélet fenntartása.

III.

Az Egyesület rendes tagságára vonatkozó rendelkezések

1. Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki

  • jelen Alapszabály elfogadásakor vagy előtte valaha az Egyesület rendes tagja volt, vagy aki egy 2000. október 4-én vagy előtte gyártott klasszikus Mini tulajdonosa, forgalmi engedély szerinti üzembentartója vagy annak közeli hozzátartozója,
  • rendes tagság iránti tagfelvételi kérelmét kérte és azt az elnökség elfogadta,
  • és az Egyesület Alapszabályát elfogadta, az abban megfogalmazott célokkalazonosulni képes,
  • továbbá az évenkénti tagdíjat megfizette.

Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az Alapszabály V. pontjában foglalt kötelezettségeket.

A rendes tagság iránti tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell írásban benyújtani.

A rendes tagfelvételi kérelemről az elnökség határoz a kérelem benyújtását követő 30 napon belül.

A rendes tagra vonatkozó tagdíj mértékét az elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. A már rendes tagsági jogviszonnyal rendelkezők legkésőbb az évadnyitó találkozóig kötelesek a tagdíjat megfizetni.

A tagdíj éves mértéke 7.000,- Ft, azaz hétezer forint, mely éves tagdíj mértékét az elnökség javaslatára a Közgyűlés évenként felülvizsgál és határozatot hoz a tagdíj mértékéről és a rendelkezésre bocsátás módjáról., mely alapján a tagdíj fizetése készpénzben vagy átutalással történhet a Közgyűlés határozatában foglaltak szerint.

IV.

Az Egyesület rendes tagjának jogai

Az Egyesület rendes tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában a rendes tag szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

Az Egyesület rendes tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható.

Az Egyesület valamennyi rendes tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik.

A rendes tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

A rendes tag tagsági jogait személyesen vagy képviselő útján gyakorolhatja.

V.

Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei

Az Egyesület rendes tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.

Az Egyesület rendes tagja köteles megfizetni az éves tagdíjat.

Az Egyesület rendes tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat.

Az Egyesület rendes tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

Az Egyesület rendes tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

A rendes tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

VI.

Különleges jogállású tagok (pártoló tag; tiszteletbeli tag)

1.Pártoló tag
Az Egyesület pártoló tagja lehet – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény (Ectv.) – rendelkezéseinek megfelelően- minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, aki nem rendes tagja az egyesületnek vagy nem felel meg a rendes tagsághoz kapcsolódó feltételeknek.

A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, melynek összegét a Közgyűlés nem határozza meg.

A pártoló tagok nem jogosultak az Egyesület tagjainak járó kedvezmények igénybevételére, és a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vesznek részt, nem rendelkeznek szavazati joggal és nem választhatóak az Egyesület vezető tisztségviselőjének.

A pártoló tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását.

A pártoló tag személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2.Tiszteletbeli tag
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgárságú természetes személy, aki a klasszikus Mini és/vagy a Mini Club Hungary szellemiségének ápolásában elvitathatatlan érdemeket szerzett és tiszteletbeli tagként történő felvételét a Közgyűlés megszavazza vagy az elnökség és legalább a tagok fele támogatja, és aki e tiszteletbeli tagként történő felvételét elfogadja.

Az Egyesület tiszteletbeli tagja jogosult az Egyesület tagjainak járó kedvezmények igénybevételére, de a közgyűlésen nem rendelkezik szavazati joggal, azon kizárólag tanácskozási joggal vehet részt és az Egyesületben nem tölthet be tisztséget.

A tiszteletbeli tag nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítani. A tiszteletbeli tag személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

Nem lehet az Egyesület tiszteletbeli tagja, aki a megelőző 10 évben valamikor az Egyesület rendes tagja volt.

A továbbiakban amennyiben az Alapszabály tagot említ, úgy a tag kifejezés alatt a rendes és a különleges jogállású tagokat is érteni kell.

VII.
A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c) a rendes tag vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését

Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt.

VIII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    a./ A tag kilépésével.
    b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
    c./ A tag kizárásával
    d./A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával
  2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
  1. A rendes tag Kizárható akkor is, ha három hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább három hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
  2. A kizárási eljárást bármely rendes tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
  3. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. 

    IX.
    Az Egyesület szervei A közgyűlés

  1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a rendes tagok összessége által alkotott közgyűlés, amely legalább évente egyszer tartja ülését. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést rendkívüli időpontban a rendes tagok egyharmadának írásos kérésére is össze kell hívni, ill. az Elnökség is bármikor összehívhatja.
  2. A közgyűlés hatásköre:
    1. az alapszabály megállapítása és módosítása,
    2. az éves költségvetés és mérleg elfogadása,
    3. a tagdíj mértékének és a befizetés rendjének megállapítása,
    4. az elnökség és más tisztviselők megválasztása és visszahívása,
    5. az elnökség éves beszámolójának elfogadása és tevékenységének ellenőrzése,
    6. az egyesület érdekeit súlyosan sértő tag kizárása,
    7. az egyesületnek más egyesületbe vagy szervezetbe tagként való be-, illetve kilépése,
    8. az egyesület megszűnésének elhatározása, kimondása,
    9. döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal kifejezetten más szerv hatáskörébe és/vagy a hatályos jogszabály a közgyűlés hatáskörébe sorol.

    A közgyűlést írásban, igazolható módon kell összehívni. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

    A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztések indoklását.

A meghívónak tartalmaznia kell:

  • Egyesület nevét és székhelyét,
  •  az ülés idejének és helyszínének megjelölését
  • az ülés napirendjét
  1. A közgyűlés akkor határozatképes – ha jogszabály ennél nagyobb arányú részvételt nem határoz meg -, ha azon a rendes tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen változatlan napirenddel 5 napon belül, akár az első közgyűlés napján ismételten össze kell hívni, ez esetben a Közgyűlés határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívóban ezt a tényt – hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes – a rendes tagokkal írásban közölték. A határozatképtelenség esetén új időpontra történő összehívás szerepelhet az eredeti taggyűlési meghívóban is.
  2. A közgyűlés munkájában a rendes tagot távollétében – a rendes tag írásbeli felhatalmazásával – közvetlen hozzátartozója, vagy megbízottja helyettesítheti.
  3. A közgyűlés nem nyilvános; azon a rendes tagokon és az elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Hozzászólási és szavazati joga csak a rendes tagoknak van, a levezető elnök azonban indokolt esetben szót adhat tagsági jogviszonnyal nem rendelkező vagy különleges tagsági jogviszonnyal rendelkező személynek is.
  4. A közgyűlés határozatait és állásfoglalásait a jelenlevő rendes tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az elnökség tagjainak megválasztásáról és egyéb személyi kérdésekről titkos szavazással dönthet.
  5. A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, vagy távollétében az elnökség valamelyik tagja. A levezető elnök az ülés előtt ellenőrzi a határozatképességet. A közgyűlés napirendjére az elnökség tesz javaslatot, amelynek kiegészítését a közgyűlési meghívó fenti vonatkozó pontjában szabályozott közzétételétől számított maximum 5 napon belül, de legkésőbb a közgyűlés előtt 48 órával a kiegészítés indoklásával bármely rendes tag kezdeményezheti. Ebben az esetben a napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ezután a napirendi pontok már csak a közgyűlésen részvevő rendes tagok kétharmadának jóváhagyásával módosíthatók, ha jogszabály ennél nagyobb részvételt nem tesz kötelezővé.A napirend elfogadásáról a közgyűlés nyílt szavazással dönt. A közgyűlésről kivonatos jegyzőkönyv készül, amelyet az elnökség vagy az egyesület két rendes tagja hitelesít, azt – igény szerint – minden tagnak rendelkezésére kell bocsátani. A jegyzőkönyv-vezető, a jegyzőkönyv- hitelesítők és szavazatszámlálók személyéről a közgyűlés dönt, ezen tisztségeket egyidejűleg egyazon rendes tag is betöltheti.

    A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és a tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

  6. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének postai vagy elektronikus (honlapon történő közzététel) úton a rendes tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A rendes tagok számára a tervezet kézhezvételétől, illetve az elektronikus közzétételtől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnökség részére, mely elektronikus közzététel esetén a tagi nyilvántartásban szereplő elektronikus levélcímről vagy a honlapon keresztül működtetett elektronikus szavazófelületen is történhet. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő rendes tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi szavazásra jogosult tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a rendes tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a pártoló tagot és a tiszteletbeli tagot is értesíti az elnökség, valamint közli az eredményt is velük.

A közgyűlés összehívásának kötelezettsége

Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a rendes tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

Az elnökség

  1. Az egyesület tevékenységét az elnökség irányítja. Az elnökség öt választott tagból (az elnök és 4 elnökségi tag) áll.
  2. Az elnökség a mandátumát 5 évre nyeri, de a Közgyűlés bármikor visszavonhatja a megbízásukat.
  3. Az elnökség hatásköre:
    • a Közgyűlés összehívása és lebonyolítása
    • a Közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása
    • az éves költségvetés és beszámoló tervezetének előkészítése,
    • az egyesületi adminisztráció folyamatosságának biztosítása, így különösen
      – saját ügyrendjének megállapítása,
      – a tagság nyilvántartása, a taglísta ellenőrzése, revíziója,
      – a rendes tagok által fizetendő tagdíj beszedése,
      – a tagsági igazolványok és bélyegek kiadása,
      – a tagság számára kedvezmények és jogusultságok megszervezése, és igénybevételük szabályszerűségének folyamatos ellenőrzése, 
      – az évadnyitó, az évadzáró, valamint a nyári nemzetközi találkozó megszervezése a tagság aktív bevonásával, 
      – az egyesület gazdálkodásának irányítása
      – döntés a találkozók, megemlékezések finanszírozásáról.
  •  
    • a tagság folyamatos értesítése levélben, interneten,
    • az internetes honlap, valamint az egyesület hivatalos lapjának szerkesztése.
 
  1. Az elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg.
  2. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. 

     

    X. Az elnök

Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet a hivatalos fórumokon, a szakmai és nemzetközi kapcsolatok vonatkozásában, valamint részt vesz az elnökség munkájában.

Az elnök eljár minden olyan ügyben, amellyel a közgyűlés megbízza.

Az elnök – akadályoztatása esetén az elnökség tagja – látja el a reprezentációs feladatokat: díjakat, elismeréseket ad át a találkozókon.

Az elnököt a Közgyűlés vagy az elnökség választja meg saját tagjai közül. Mandátuma 5 évre szól, azonban a Közgyűlés bármikor visszahívhatja.

XI.
Az ügyvezetés ellátása, a vezető tisztségviselő

Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke: Pribil András (sz.név: Pribil András, anyja születési neve: Tar Marianna, lakóhelye:2120 Dunakeszi, Esze Tamás utca 28.)

Az elnökség tagjai az elnökön felül:
Dr. Darvas Petra (sz.név: Darvas Petra, anyja sz.neve: Koncz Ágnes, lakóhelye: 2030 Érd, Cseresznyefa u.1.)
Gyurkó Tamás (sz.név: Gyurkó Tamás, anyja sz.neve: Jakab Ilona, lakóhelye: 2700 Cegléd, Szél utca 16.)
Hercsel Máté (sz.név: Hercsel Máté, anyja sz.neve: Ács Gabriella, lakóhelye: 1118 Bp., Kelenhegyi út 16/b.)
Németh Csaba (sz.név: Németh Csaba, anyja sz.neve: Bartol Ilona, lakóhelye: 9023 Győr, Tihanyi Á. u. 57/b.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az elnök akadályoztatása esetén a törvényes képviseletet az elnökség bármely tagja elláthatja, az elnökével azonos terjedelemben (általános) és módon (önálló).

XII.

Az Egyesület ügyvezetésére vonatkozó szabályok

Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. Az elnökség ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. Az egyesület létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket az egyesület rendes tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

A vezető tisztségviselő a jogi személy rendes tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.

A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

XIII.

Az Egyesület képviselete és jegyzése

Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök önállóan látja el. Az Elnököt távollétében az elnökség bármely tagja, általános terjedelemben önállóan helyettesítheti. Helyettesítés esetén az elnökség bármely tagja teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

Az egyesület Elnöke önálló pénzügyi utalványozási jogot gyakorol. Az Elnök akadályoztatása esetén pénzügyi utalványozási jogot az egyesület elnökségének valamely tagja gyakorolhatja.

Az Elnök és – az elnök akadályoztatása esetén – az elnökség tagja képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

XIV.
A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az Egyesület rendes tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

XV.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság létszáma 4 fő és tagjainak mandátuma 2 évre szól, de a Közgyűlés bármikor visszavonhatja a megbízatásukat új tagok egyidejű választásával.

A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismertetni.

A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottsági tagok feladatukért díjazásra nem jogosultak.

A felügyelőbizottsági tagok:

Anton Tamás (szül.név: Anton Tamás, anyja születési neve:Timár Zsuzsanna, lakcím:1164 Bp., Vágás utca 22.)
Borostyánkői Zsolt (szül.név: Borostyánkői Zsolt, anyja születési neve:Bognár Erzsébet,lakcím:1144 Bp., Ond Vezér útja 5-7. 2/24.)
Kaszap Gábor (szül.név:Kaszap Gábor, anyja születési neve: Hujber Teréz ,lakcím:2451 Erzsi, József Attila utca 15/a.)
Waller Judit (szül.név:Waller Judit, anyja születési neve: Takács Terézia, lakcím: 1116 Bp., Mezőkövesd út 3.A.lph. 1/104.)

XVI.

Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások mértéke, a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, az egyesület vagyona és gazdálkodása

    1. Az egyesület tisztségviselői és rendes tagjai a rájuk ruházott és önként vállalt feladataikat minden esetben díjazás nélkül látják el, de indokolt részkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak, amelynek mértékéről az elnökség dönt.
    2. A tagság által szervezett találkozók, megemlékezések során jelentkező pénzügyi igények teljesítéséről az elnökség szintén saját hatáskörben dönt. A szervező az elnökség és a közgyűlés felé pénzügyi elszámolással tartozik.

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– éves tagsági díjak és éves pártoló tagsági vagyoni hozzájárulás,
– magán és jogi személyek támogatásai privát és állami szektorból egyaránt, adomány; – az Egyesület esetleges gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevételei;
– rendezvény bevételek;
– egyéb bevételek.

Az Egyesület a fent meghatározott bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület rendes tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett éves tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

Az rendes tagok által fizetendő éves tagdíj mértékét és rendelkezésre bocsátás módját és idejét az Alapszabály III.pontja részletesen tartalmazza.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási tevékenységről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

XVII.
Az Egyesület tagjainak jegyzéke

Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. Az Egyesület alapító tagjainak nevét, adatait az alapszabályhoz mellékelt külön ív tartalmazza.

 

 

XVIII.
Az egyesület megszűnése

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület megszűnik, ha
a) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
c) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
d) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
e) törvényben meghatározott egyéb okból.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén, a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött, a Közgyűlés által meghatározott közhasznú szervezetnek kell átadni.

XIX.
Záró rendelkezések

Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V.tv. (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.évi CLXXXI.törvény (Cnytv.) az irányadóak.

Az Egyesület Alapszabályát a 2015. szeptember hó 10.napján Budapesten, VII.kerület, Wesselényi utca 13. szám alatt megtartott Közgyűlés a 2/2015.(IX.10.). számú határozatában fogadta el.

Záradék: Alulírott Pribil András elnök igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a Budapesten, VII.kerület, Wesselényi utca 13.szám alatt tartott Közgyűlésen elfogadott 2/2015 (IX.10.). számú határozat alapján elfogadott módosítások alapján hatályos tartalmának. A változásokat az Alapszabály szövege dőlt betűvel jelzi a Kecskeméti Törvényszék Pk.60.159/1995/39.számú végzés alapján.

Kelt: Budapesten, 2015.szeptember hó 10. napján

____________________ Pribil András, Elnök

_______________________ Gerébi Zoltán, jegyzőkönyv-hitelesítő tag

_______________________ Nagy Miklós jegyzőkönyv-hitelesítő tag

Előttünk mint tanúk előtt:

Név:
Lakcím:
Aláírás:

Név:
Lakcím:
Aláírás: